11. fejezet

Bocsi, picit késve, de itt a 11. rész.:) Péntek este Hartán voltam koncerten, nos nem fűznék hozzá semmit, jézusatyaúristen, legjobb koncert.:))) Aki kiváncsi az élménybeszámolómra, ITT elolvashatja.
A részről annyit, hogy lehet, picit rövidebb lett, mint az eddigiek, de a következő már hosszabb lesz. Sok pipát, komit várok szeretettel.



Benny állt az ajtóban olyan meglepett fejjel, mint aki még sohasem látott két embert csókolózni.

-Ő... bocs a... zavarásért - hebegte, amikor látta Olivéren, hogy a legrosszabb pillanatban sikerült betoppannia. Arca még furcsább lett, mikor a nappali felé nézve megpillantotta a 2 whiskys poharat is, és az üveg meglehetősen hiányos tartalmát. Láttam, hogy Oli kicsit ideges lett, én viszont finoman eltoltam magamtól és arrébb léptem. Elmentem mellettük a fürdő irányába. Nem akartam elmenni, de éreztem, hogy most kicsit egyedül kell hagynom őket, így a mosdó tűnt a legjobb döntésnek. Visszanéztem, és láttam hogy a két srác beszélgetni kezd, és Olivér hadonászva magyaráz a másiknak, de egyáltalán nem rá volt dühös, csak a helyzetre. Még figyeltem őket pár pillanatig, de hamar lerendezték, és le is pacsiztak egymással, és pár perc múlva már röhögtek is valamin.

Nem tudtam merre vannak vagy mit csinálnak a fiúk, de kíváncsiságom eluralkodott felettem, és Olivér szobája felé vettem az irányt. Pontosan tudtam, melyik az, hiszen volt szerencsém már az ágyában aludni. Beléptem, és habár nem számítottam semmi változásra, meglepően ugyan olyan volt a szoba, mint amilyenre emlékeztem. Pár plakátot, és képet kezdtem nézegetni, amikor hallottam, hogy nyílik mögöttem az ajtó. Gyorsan pördültem meg ilyettemben, de kellemeset csalódtam, és a szőke herceg állt az ajtóban. Becsukta maga mögött az ajtót, és elfordította a zárban a kulcsot. Nagy léptekkel indult meg felém, és ahogy közel ért hozzám, azzal a lendülettel kezdte falni ajkaim az övével. Egyre hevesebb csókolózásba kezdtünk, és a nyelve bebocsátásért esedezett, amit kisvártatva meg is adtam neki. Lassan kezdtünk a fal felé sétálni, majd mikor odaértünk, nekitolt a falnak és úgy folytattuk. Egyik keze biztonságot sugárzóan fogta a derekam, másik pedig az arcomat csiklandozta. Én előző mozdulataim ismételtem, és két karom átfontam a nyakán. A csókja érzéki volt, szenvedélyes, erőteljes, de közben mégis finom és lágy. Pontosan tudta, mikor mit kell csinálnia.
Csókváltásunk több percig is eltartott. Levegőhiány miatt megszakított csókcsatánk után a nyakamat kezdte érzéki csókokkal illetni, én pedig átadtam magam neki. Eddig derekamon tartott kezét most ismét lejjebb csúsztatta, és kellemes táncot járt a hátsómon, másik kezének ujjai pedig hajammal játszottak.

Egyszer csak kopogás hallatszott az ajtón, és Olivér belenevetett a nyakamba, amitől hűs lehelete elárasztotta az előbb még csókjaival ellepett területet, és végigfutott a hideg a hátamon.

-Az univerzum ennyit engedett - engedett el.
-Ya Ou?! - mondtuk egyszerre Olival, mikor ajtót nyitott. Mindketten Bennyre számítottunk.
-Bocs, csak azért jöttem, hogy kértek-e pizzát? Rendelünk valami vacsit Bennyvel - tette fel a kérdést, és egy pizza étlapot tartott maga előtt.
-Aha, persze - válaszolt Oli -Hawaii? - nézett rám, én pedig csak bólogattam.

Mire megjött a pizza, már minden bandatag hazajött, és együtt fogtunk a vacsorához. Olivér szemben ült velem, és evés közben többször akaratlanul is Olivérre néztem, aki ezt ugyanígy tette. Volt, hogy egymásra mosolyogtunk, vagy mindketten elnevettük magunkat.
-Oké, miről maradtunk le? - kérdezte Ya Ou kíváncsian. A velem szemben ülő adonisszal egymásra néztünk, és mindketten a másiktól vártunk választ. Haraptam egyet a pizzámból, így Olira hárult a feladat.
-Semmiről - adott egyszerű választ, és ő is harapott egyet.
-Arra jöttem haza, hogy smárolnak - közölte Benny, mire Olivér gyilkos pillantást vetett rá, én pedig majdnem félrenyeltem a falatot.
-Tesó, azt hiszem, megbeszéltünk valamit, nem? - vágta hozzá Olivér, és senki sem értette, miről beszélnek.
-Ne haragudj, azt hittem... ők már csak tudhatnak róla, nem? - mutatott körbe az összes jelenlévőre, Olivér pedig kezeibe temette az arcát egy "Ahj" kíséretében.
-Jó, tök mindegy - vágta be a durcát a szőke, én pedig nem mertem megmukkanni.

Nem értettem az egészet. Olivér megkérte Bennyt, hogy ne beszéljen a csókról? Titkolni akarta? Teljesen összezavarodtam, és hirtelen bevillant az agyamba a kép Oli szobájából is, amit még az első közös x-faktoros buli után láttam. Egyre idegesebb lettem. Úgy éreztem, ha még egy percig itt maradok, akkor kitör belőlem a hiszti és a sírógörcs. Hogy ezt megelőzzem, gyorsan felpattantam a helyemről, felkaptam a cuccom, és kiviharzottam a lakásból. Lefutottam a lépcsőn, és nyitottam volna be a lakásba, amikor Benny kiáltását hallottam az emeletről.
-Várj már meg! - futott le a lépcsőn, és mikor mellém ért, fújtatva támaszkodott meg a térdein.
-Váó, azért nem volt ekkora a távolság - böktem oda neki kicsit cinikusan. Nem tudtam most normálisan beszélni, és őszintén szólva sajnáltam, hogy ezt most Benny kapta meg.
-Mi volt ez az egész? - kérdezte már felegyenesedve.
-Ne tőlem kérdezd. A drága barátodnak fogalma sincs, hogy mit akar - tettem keresztbe a kezem.
-Figyelj, ne értsd félre. Nagyon kedvel téged. Csak azért kért meg, hogy ne mondjam el senkinek, amíg még nem biztos, hogy mi is van köztetek... ugye érted? - magyarázta, és a vállamra tette a kezét.
-Ezt ő mondta? - kérdeztem vissza, mert nehéz volt ezt elképzelni Olivér szájából.
-Igen. Tényleg nagyon bír téged... egyébként, hülye, aki nem látja, hogy forr köztetek a levegő - mosolyodott el Bence, én pedig halvány mosolyra húztam a szám, de nem tudtam mit reagálni. Elmondhatnám, hogy azóta vágyom Olivérre, mióta belépett az étterembe, és minden egyes érintése olyan, mint a drog... minden alkalom után egyre többre vágyom... de nem tudtam, megértené-e, vagy nekik ez csak egy "újabb csaja Olivérnek" dolog. A képre Olivér szobájában viszont nem mertem rákérdezni. Talán azért, mert féltem a választól. Féltem, hogy összetörnék belülről. Egyenlőre meghagytam magamnak a tudatlanság örömét.
-Szerinted működne? - tettem fel félve a kérdést, és még magamon is meglepődtem, hogy kimertem mondani. A magas fiúra néztem, aki csak a kisfiús tekintetével nézett le rám továbbra is.
-Őszintén?
-Még jó - boxoltam bele finoman a vállába, mire felnevetett.
-Még sosem láttam egy lányt sem, aki ilyen hatással lenne Oli Úrra... csak hát... - ilyedten néztem rá és vártam hogy befejezze a mondatát -Áh, semmi felejtsd el - legyintett, és elindult volna vissza, ha nem fogom vissza.
-Benny?!
-Semmi tényleg. Én drukkolok nektek - mutatta fel a hüvelykujját, majd kettesével lépkedve a lépcsőn száguldott felfelé az lakásukhoz. Nagyon furcsa érzésem támadt. Biztos voltam benne, hogy valamit elhallgat előlem, és fogalmam sem volt, hogy akarom-e tudni, vagy inkább lépjek túl ezen. Rosszul éreztem magam. Nem vágytam másra, csak egy forró fürdőre, és sok alvásra. Mindjárt itt az élő show, és muszáj összeszednem magam.

Beléptem a lakásomba, de odabent váratlan kép fogadott.